2015. április 15., szerda

Lauren Kate - Fallen

 Lauren Kate: Fallen - Kitaszítva

 Fallen 1. 

"Van valami fájdalmasan ismerős Daniel Grigoriban. A rejtélyes és zárkózott fiú azonnal felkelti Luce Price érdeklődését, amint a lány meglátja a Sword & Cross bentlakásos iskolában. Ő az egyetlen jó dolog az intézményben, ahol tilos mobiltelefont használni, a többi diák nehéz eset, és minden mozdulatukat biztonsági kamerák figyelik. Csakhogy Daniel nem akarja, hogy bármi köze legyen Luce-höz, és mindent megtesz, hogy ezt nyilvánvalóvá is tegye a lány számára. De Luce nem képes lemondani róla. Úgy vonzza a fiú, mint az éjjeli pillangókat a tűz fénye, és muszáj kiderítenie, amit Daniel olyan elszántan szeretne titokban tartani... A veszedelmesen izgalmas és sötéten romantikus regény letehetetlen olvasmány és felülmúlhatatlan szerelmi történet."

  
      Nagyon sok helyen találkoztam már ezzel a könyvvel, de mielőtt nekikeztdtem volna külömböző kritikákat olvastam, hogy megtudjam érdemes-e egyáltalán nekikezdeni vagy csak időpocsékolás lesz az egész. Kapott hideget és meleget is egyaránt, ez a tény hosszú ideig eltántoritott az elolvasásától, azonban, bevallom, közeli ismerősök ráhatása után, elhatároztam, igenis megveszem, bebizonyitom magamnak mennyire is tévedtem mindeddig. Akkoriban még fogalmam sem volt mennyire melléfogtam ezzel a könyvvel.
     A történet azzal kezdődik, hogy megismerjük a főszereplőt, Lucinda Price-t, amint próbál beolvadni a Sword & Cross  javítóintézetbeli életbe. Találkozunk érdekes, sok potenciállal rendelkező szereplőkkel, mint például Daniel, Cam, Molly, Arriane, Penn (nem, nem, azért sem fogom kiírni a teljes nevét) stb. Itt van a két fiú aki a szépséges Luce szívét akarja elnyerni: Cam és Daniel. Személyszerint én mindig is Cam-párti voltam, vonzott a benn rejlő gonosz, veszély és ismeretlen. Szomjaztam azután hogy megtudjam miért is lett olyan amilyennek ma is láthatjuk, minden kis értéktelen titka érdekelt. Lehet hogy a Daniel-fanok most leszivesebben megköveznének, de az örökké elérhetetlen, gyerekes viselkedésű, lázadó tinire emlékeztető fiú ötlete nem vonzott kifelyezetten. A jelenet amelyikben Luce próbált hozzá közeledni, Daniel pedig stílusosan egy bizonyos közepső újját felemelte válaszul, mindent betett. Kiakadtam. Mégis hogy lehet ilyen könyvet írni, amelyikben a férfi főszereplő, aki nem mellesleg egy több ezer éves bukott angyal (!!), ilyen fájdalmasan komolytalan, dedós viselkedéssel rendelkezik?! És a neveket még meg sem említettem: Pennyweather 'Penn' Van Syckle-Lockwood (képtelenség ezt megjegyezni, igy szépen kimásoltam), Lucinda Price, ésmégsokmás. Mintha az írónő egy francia nyelvű szappanopera szereplőinek a nevét kölcsönözte volna el;  kész röhely volt még elolvasni is őket,  és szegény szereplők ezzel a névvel élnek...  
     Szóval, eddig van egy szerelmi háromszögünk, egy nagyon jó barátnőnk, néhány, másik, mellékes barátnő, és néhány szereplő aki oktalanul utálja a mi ártatlan kis szemünk-fényét, Lucet, meg sem említem azokat a részeket amikor Luce végtelen önsajnálatát olvashatjuk. Nem tűnt fel senkinek hogy amiben a szereplőink élnek nem is egy javítóintézet, hanem, a legnagyobb jóindulattal is egy bentlakásos iskola? Egy normális, magára valamit adó javítóintézet nem hagyná hogy az ott levő fiatalok random bulikat rendezzenek, igyanak és éjnek évadján mászkáljanak ahova nekik jól esik,  és főleg nem tartanák maguknál egy árván maradt, de ártatlan gyermeket.
     Ezenkívűl, szerintem idegesítően sokszor jelenítí meg az írónő a javítóintézet névet. Jó, megértettük, hogy büszke magára, hogy ilyen jó nevet talált neki, de akkor is, elég lett volna csak oldalanként egyszer leírni, nem hússzor. A túlzásomat félretéve, értitek mit akarok mondani, nem? Emellett nem tetszettek a részek amikor Luce végtelen önsajnálatát olvashatjuk oldalakon át, jött hogy átlapozzak felettük, mintha ott sem lennének (pedig ez tényleg nem szokásom).
     Sokan úgy említíik ezt a könyvet, mint az új Twilight, és meg kell mondanom nektek, igazuk is van. Nagyon hasonlít a Sagara a karakterek felépitésében, s a cselekmények egy bizonyos része kiköpött Alkonyat volt. Ha más könyvről lenne szó, azt mondanám, ez nem baj, de ennyi baklövés után már ez is kiszúrta a szemem, és kötelesnek érzem magam ezt veletek is megosztani. A könyv elején ez a hasonlat kifejezetten kiérezhető Daniel hozzáállásan, és bizonyos események leforgásában.
     Hogy ne csak szidjam Lauren  Kate regényét, voltak olyan dolgok is, amelyek kifelyezetten tetszettek. Ilyen volt, például, a légkör, a hangulat, na meg persze a Világ amelyet az írónő megalkotott. Szürke (nem, most nem Christian Greyről beszélek), rejtélyes, bűvös, veszélyekkel teli, és IGEN, igen, óóh, igen jelen vannak a bukott angyalok és Démonok.Cassandra Clare könyvei után falom minden könyvet amelyben ezek a lények akár csak megemlítve is vannak. Emellett, féltem a kivitelezéstől, mivel vannak rosssz tapasztalataim a bukott angyalokkal való történetekkel, a lények testi és szellemi tulajdonságainak körvonalazásában, de szerintem Lauren Kate igen jó munkát végzett, legfőképpen a tájak leírásában, a könyvhöz illő hangulat létrehozásában és a karakterek kidolgozásában.
     Mindezt összegezve, szerintem Lauren Kate regénye egy sorozat legelső kötegéhez képest eléggé elfogadható. Nem tökéletes, szerintem kifejezetten unalmas, de egy olyan szintet tartott fenn, ami megengette hogy reménykedjek, hátha a folytatás izgalmasabb és jobb lesz. Tévedtem. 

Rating:  4,5  pont
Borító: 10 pont 
Karakterek/Szereplők: 9 pont
Kedvenc szereplők: Cam, Roland, Arriane
Sorozat eredeti neve: Fallen
Őt követő kötetekKín, Végzet, Szerelemben, Boldogság
Őt követő kötetek eredeti címe: Torment, Passion, Fallen in Love, Rapture


                                                                                        

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése